1. Új kutatási témák és módszerek a pedagógiatörténetben és a fogyatékosság-történetben. A többségi és a fogyatékos gyermekről, felnőttről alkotott kép történetének kutatása.

2. Gyermekkép és gyermekeszmény az ókorban és a középkorban. Ókori iskolák. A fogyatékos emberekről alkotott kép változásai és a gyógyító nevelés előzményei az ókori és középkori kultúrákban.

3. A kereszténység gyermekképe, pedagógiája, fogyatékosság-képe. Iskolák a középkori kultúrákban. A fogyatékos emberekkel kapcsolatos attitűd és bánásmód alakulása. A kolostorok befogadó és nevelő funkciója a korai középkorban. Az első asylumok megjelenése. A „Bolondok hajója”. A stigmatizált társadalmi csoportok kirekesztésének kezdetei.

4. Uomo universale. A reneszánsz és a humanizmus többségi gyermekképe és emberképe. Kiemelkedő személyiségek gondolatai a nevelésről oktatásról (Erasmus, Rabelais, Vives, Montaigne, Comenius). A fogyatékos gyermekekről és felnőttekről alkotott kép változásai. A reformáció képviselőinek gondolatai a tipikus és a fogyatékkal élő gyermekekről.  A gyógyító pedagógiai eljárások fejlődése. A Down-szindrómával élő gyermekek ábrázolása a reneszánsz festészetében. 

5. A felvilágosodás képe a gyermekről, a fogyatékkal élőkről. Új filozófiai és pedagógiai áramlatok, irányzatok, nevelési koncepciók, orvosi felfedezések. Locke és Rousseau. A „bolondok” megítélésnek változásai: a tolerancia csökkenése, stigmatizálás, kirekesztés, elzárás. A nagy elzáró intézmények létrejötte.

6. A 18-19. század pedagógiai-gyógypedagógiai irányzatai. Filantropizmus, pietizmus, neohumanizmus. A klasszikus német filozófia hatása a pedagógiára. Kant, Herbart és Pestalozzi. A fogyatékos gyermekről alkotott kép változásai. Az elzáró intézmények rendszerének kiteljesedése.

7. A befogadó funkció torzulása: túlkapások, visszaélések, erőszak. Paradigmatikus változás a 18-19. század fordulóján: a „lánctörő” Philippe Pinel munkássága.

8. A francia és a német pszichiátriai iskola megszületése. Fogalom-rendszertanok és tudományos diskurzusok. A felvilágosodás és a többségi pedagógia. „Mediko-pedagógia”. A gyógyító pedagógia kezdetei. 

9. A 19. század többségi gyermekről alkotott képe. Rousseau-recepció, magánnevelés, iskolák. A polgári „gyermekvilág” kialakulása. A fogyatékos gyermekről, felnőttről és a pszichiátriai betegséggel élőkről alkotott kép változásai a 19. században. Az elzáró intézmények differenciálódása. Az elzáró és a gyógyító intézetek (asylumok) kettéválása.

10. Magyar többségi gyermekkor és iskoláztatás a 19. században. Asylumok és „elmebetegügy” a 18-19. századi Magyarországon.

11. A 19. századi többségi pedagógiai reformok kezdetei. A többségi pedagógia és a gyógyító pedagógia gyakorlat-közeli tudománnyá szerveződése. A magyar gyógypedagógia története a 19. században. Intézmények, elméletalkotók.

12. A 19-20. századi gyógypedagógia és fogyatékosságügy fejlődésének csomópontjai Európában és az Amerikai Egyesült Államokban. Párhuzamok és ellentétek.

13. A reformpedagiai irányzatok születése, kibontakozása, a mozgalom szakaszai. Kiemelkedő képviselőik, kapcsolatuk a fogyatékosságüggyel, gyógypedagógiával (Montessori, Steiner, Freinet, Nagy László, Domonkos Lászlóné Löllbach Emma, Nemesné Müller Márta, Dolch Erzsébet).

14. A gyógypedagógiai iskoláztatás és szakemberképzés története Magyarországon.

15. Új narratívumok és diskurzusok: fogyatékosságtudomány és tágabb értelemben vett gyógypedagógia.

 

 

 

Kötelező irodalom:

 

Pukánszky Béla és Németh András (1996): Neveléstörténet. Nemzeti Tankönyvkiadó Vállalat, Budapest. URL: https://mek.oszk.hu/01800/01893/html/

 

Mészáros István, Németh András és Pukánszky Béla (2004): Neveléstörténeti szöveggyűjtemény. Osiris Kiadó, Budapest. ISBN: 963 389 517 0

 

Magyar Adél (2018): Fejezetek az értelmifogyatékosság-kép történetéből. Elzárás, gyógyítás, fejlesztés a kezdetektől a 19. század végéig. Gondolat Kiadó, Budapest.

http://real.mtak.hu/91407/1/MagyarAdel_nyomdanak.pdf

 

Gordosné Szabó Anna (2000): A gyógypedagógiai iskoláztatás és a gyógypedagógiai szakemberképzés elmúlt száz évéről. In: Gordosné Szabó Anna, Salné Lengyel Mária, Vinczéné Bíró Etelka és Kőpatakiné Mészáros Mária (2000): A gyógypedagógiai oktatás helyzete az ezredforduló Magyarországán. OKI PTK, Budapest. URL: http://www.pukanszky.hu/eloadasok/JGYPK_A_gyogypedagogia_tortenete/20_szazad_Magyarorszag/

 

 

Ajánlott irodalom:

 

Gordosné Szabó Anna (1997): Gyógypedagógia-történet I-II. kötet, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.

 

Kálmán Zsófia és Könczei György (2002): A Taigetosztól az esélyegyenlőségig. Osiris Kiadó, Budapest.

 

Winzer, Margret (1993): The History of special education. From isolation to inegration. Gallaudet University Press, Washington D. C.

 

Marton Klára és Könczei Görgy (2009): Új kutatási irányzatok a fogyatékosságtudományban. Fogyatékosság és társadalom. A fogyatékosságtudomány és a gyógypedagógia folyóirata. 1. évf. 1. szám, 5-12.

 

Barnes, Colin (2009): Egy évtized változásai.: reflexiók az „emancipatív” fogyatékosságkutatásra. Fogyatékosság és társadalom. A fogyatékosságtudomány és a gyógypedagógia folyóirata. 1. évf. 1. szám, 13-22.

 

Nagy Zita Éva, Könczei György és Hernádi Ilona (2009): A fogyatékosságtudomány útjai kettős keretben, avagy első, kísérleti metszet a fogyatékosságtudományról. Fogyatékosság és társadalom. A fogyatékosságtudomány és a gyógypedagógia folyóirata. 1. évf. 1. szám, 93-107.

 

Dederich, Marcus (2014): Különbségek, súrlódások és egyezések a gyógypedagógia és a fogyatékosságtudomány között. Fogyatékosság és társadalom. A fogyatékosságtudomány és a gyógypedagógia folyóirata. 2014. 5-6. szám, 5-8.

 

 

 

Értékelés: Írásbeli teszt kitöltése.

 

e-mail cím:

pukanszky.bela@uni-eszterhazy.hu

           

Pukánszky Béla

egyetemi tanár