Eszterházy Károly Egyetem

Tanulási eredmények:

Ismeret: A hallgató ismeri a hazai pedagógusképzés történetének főbb tendenciáit, beleértve az óvóképzést, a tanítóképzést, a polgári iskolai tanárképzést, az általános iskolai tanárképzést, a középiskolai tanárképzést és a gyógypedagógus-képzést.  Ismeri a pedagógusképzés történeti alakulásának háttértényezőit, azokat az iskolapolitika-történeti, felsőoktatás-történeti tendenciákat, amelyek az egyes képzés-típusok alakulását befolyásolták. 

Képesség: A hallgató képes a pedagógusképzés történetének átfogó, tendenciákat láttató, társadalomtörténeti beágyazottságú értelmezésére. Képes a pedagógusképzés-történeti dokumentumok történetileg releváns elemzésére, értelmezésére. Képes az egyes pedagógusképzés-típusok történetének összehasonlító vizsgálatára és elemzésére.

Attitűd: A hallgatóban kialakul annak igénye, hogy a pedagógusképzés-történeti forrásszövegeket hitelesen, az adott korszak pedagógiatörténeti-iskolatörténeti kontextusába ágyazva értelmezze, elemezze.

Autonómia: A kurzus végére a hallgató képes lesz az önálló pedagógusképzés-történeti elemzések elvégzésére. Történeti alapozású kutatói látásmódja fejlődik. Képes lesz a képzéstörténeti folyamatok hosszmetszeti (kroonologikus) és keresztmetszeti (komparatisztikai) értelmezésére. Szakmailag jól megalapozott tanulmányokat és prezentációkat tud készíteni a témakörből.

A tantárgy tartalma:

-          A pedagógusképzés professzionalizációjának kezdetei és kiteljesülése. 

-          A tanítóképzés és a középiskolai tanárképzés történetének paradigmatikus elkülönülése.

-          A tanítói kézikönyv műfajának megjelenése, kézikönyvek analitikus-komparatív elemzése.

-          A középiskolai tanárképzés intézményesülése a 19. században.

-          A tanárképzés színterei: egyetemi előadások, szemináriumok, gyakorló iskola.

-          A tanárképző intézetek kialakulása és funkciója középiskolai tanárképzés szervezésében.

-          A tanárképzés tartalmának változásai a 20. században.

-          A tanítóképzés és az óvóképzés szervezeti-tartalmi alakulása.

-          A polgári iskola és polgári iskolai tanárképzés.

-          Az általános iskola fejlődéstörténete és az általános iskolai tanárképzés.

-          A gyógypedagógus-képzés intézményesülésének sajátos útja.

-          Paradigmatikus viták a pedagógusképzés történetében.

-          A tanárképzés a bolognai reform előtt és utána.

Követelmény: Publikálható eredményeket bemutató pedagógusképzés-történeti témájú kutatás, terminológiai teszt, szóbeli vizsga.

Kötelező irodalom:

1. Németh András (2005): A magyar pedagógus professzió kialakulásának előtörténete a 18. században és a 19. század első felében. Iskolakultúra, 1. szám, 17-32.

2. Németh András (2009): A magyar középiskolai tanárképzés és a szakmai professzió kialakulása a 18-20. században. Iskolakultúra, 3. szám, 279-290.

3. Pukánszky Béla (2014): A magyar iskolatörténet és pedagógusképzés paradigmái. Selye János Egyetem, Komárom.

4. Pukánszky Béla (2013): A tanárképzés történeti hagyományai Magyarországon. In: Deák Máté, Erostyák János, Fischer Ferenc, Gerner Zsuzsanna és Kaposi József (szerk., 2013): A tanárképzés jövőjéről. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Budapest. 103-128.

5. Pukánszky Béla (szerk., 2010.): A „Bolognai” tanárképzés. Educatio – tematikus szám. 270-419.

6. Gordosné Szabó Anna (2000): A magyar gyógypedagógus-képzés története. Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest.

7. Hunyady György (szerk., 2010): Pedagógusképzés „a magyar bolognai rendszerben). A Nemzeti Bologna Bizottság Pedagógusképzési Bizottságának válogatott dokumentumai 2003-2010. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest.

Ajánlott irodalom:

1. Köte Sándor (szerk., 1988): A magyar nevelés története. I. kötet. Tankönyvkiadó, Budapest.

2. Felkai László és Zibolen Endre (1993): A magyar nevelés története. II. kötet. Felsőoktatási Koordinációs Iroda, Budapest.

3. Kardos József, Kelemen Elemér és Szögi László (2000): A magyar felsőoktatás évszázadai. Tankönyvkiadó, Budapest.

4. Kardos József és Kelemen Elemér (1996): 1000 éves a magyar iskola. Tankönyvkiadó, Budapest.

5. Glatz Ferenc (szerk., 1990): Tudomány, politika, kultúra. Gróf Klebelsberg Kuno válogatott beszédei és írásai (1917-1932). Európa Könyvkiadó, Budapest.

6. Pukánszky Béla (2009): Programok és paradigmák a magyar pedagógusképzés történetében. In: Nagy Melinda (szerk., 2009): A Selye János Egyetem „Oktatás – tudomány – társadalom” című konferenciájának tanulmánykötete. 610-621.

7. Baumstark Bea, Gombocz Orsolya és Hunyady György (szerk., 2011): A tanárképzés 2010-2011 fordulóján. A piliscsabai regionális tanácskozás. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest.