Földtani és ásványtani alapismeretek

Magyarország geológiai felépítése különös tekintettel a borvidékek földtani felépítésére és az ismeretek gyakorlati alkalmazása. A világ jelentősebb borvidékeinek geológiai felépítése. A tantárgy keretében az alábbi témakörök, résztémák kerülnek megtárgyalásra: a kémiai elemek eredete, az elemek gyakorisága, és megjelenésük az egyes geoszférák felépítésében. az ásványtan tárgya, alapfogalmak, ásvány-kőzettani alapismeretek, az ásvány fogalma, ásványnevek, ásványok általános jellemzése, az ásványok keletkezése, a legfontosabb (kőzetalkotó) ásványok, a kőzetek általános jellemzése és csoportosítása, a legfontosabb magmás, üledékes és metamorf kőzetek, a kőzetek fejlődése, képződési körülményeik, körforgásuk a természetben, térben és időben.

Élelmiszeripari és minőségbiztosítási alapismeretek

A kurzus célja, hogy a hallgatók a korábban megszerzett élelmiszeripari és minőségbiztosítási ismereteiket tovább fejlesszék, megismerjék az élelmiszeripari specifikus minőségbiztosítási ismereteket. A tárgy keretében a hallgatók megismerkednek az élelmiszeriparban elterjedt alapműveletekkel, valamint a minőségmenedzsment rendszerek fejlesztésének aktuális kérdéseivel és módszereivel. A tárgyalt témakörök alkalmazását esettanulmányokon keresztül is bemutatjuk.

Biokémiai ismeretek

Az élő anyag kémiai összetétele. Bioelemek: makroelemek és mikroelemek. Biológiai jelentőségű makromolekulák szerkezete, tulajdonságai: Aminosavak, peptidek és fehérjék. Szénhidrátok. Lipidek. A nukleotid típusú vegyületek és nukleinsavak szerkezete, tulajdonságai. A genetikai információ tárolásának és kifejeződésének háttere. A biokémia centrális dogmája. A bioenergetika alapjai. Az enzimek általános jellemzése, az enzimreakciók sajátságai. Az anyagcsere áttekintése. A biológiai szabályozás módjai. Az erjedés biokémiája, fermentáció.

Agrometeorológia

A tantárgy tartalma: Agrometeorológiai információk és hasznosításuk, Magyarország sugárzás-klímája, növényállományok sugárzási viszonyainak jellemzése, a levegő mozgásának szerkezete a talaj menti térben és a növényállományokban, a talajok hőgazdálkodása, a levegő hőmérséklete, változásának jellemzése, a talaj menti légtér hőmérséklete, a víz a légkörben, egységek, a levegő nedvességtartalmának idő- és térbeli változása, a talaj nedvességtartalmának kifejezési módjai, idő- és térbeli változásának legfőbb törvényszerűségei, a csapadék formái, keletkezésük, idő és térbeli változásai Magyarországon, a párolgás fizikai fogalma, energetikai, potenciális és tényleges párolgás, mikroklíma fogalma, alapjelenségei, növényállományok mikroklímája, szőlő ültetvények mikroklímája, mikroklíma módosítás lehetőségei növényállományokban, a talajművelés időjárási vonatkozásai, az öntözés hidrometeorológiai alapjai, tápanyag-gazdálkodás meteorológiai vonatkozásai, fenológia, fenometria, az időjárás hatása a termésre, a vizsgálati módszerek alapjai, produkciós modellek

Agrometeorológia a gyakorlatban

A tantárgy tartalma: Sugárzásmérleg komponenseinek meghatározása és mérési módszerei, szélsebesség mérési eszközei, szélsebesség mérése növényállományokban, talajhőmérséklet mérése, hőmérsékleti profilok meghatározása a talajban, levegő hőmérséklet mérése, növényállományok hőmérsékletének mérése, levegő nedvességtartalmának mérése, nedves hőmérséklet mérése, talaj nedvességtartalmának mérése, csapadékmérők típusai, reprezentatív csapadékmérés, párolgás számító formulák, párolgás meghatározási lehetőségei, állományi mikroklíma mérőrendszer jellemzői, reprezentatív mikroklíma mérés feltételei, hőtőöntözés, fagyvédelmi öntözés használatának bemutatása, paraffin gyertyák, frostbuster működésénk bemutatása, hidegigény modellek bemutatása, használata, fenológiai femometriai mérések, hőösszeg modellek jellezése

Kertészet

A kurzus célja, hogy a hallgatókkal megismertesse a kertészeti alapokat (gyümölcs-, szőlő- és zöldségtermesztés). A nemzetközi és hazai helyzeten kívül a csoportosítási, termesztéstechnológiai lehetőségeket foglalja magába. A kertészeti növények (zöldség, szőlő, gyümölcs) agronómiai és agrotechnikai igényeire vonatkozó ismeretek nyújtása a hallgatók részére annak érdekében, hogy elsajátítsák mindazon ismereteket, amelyek birtokában biztosítani tudják a kertészeti növények termesztéstechnológiai igényeinek optimális és ökonómiailag kedvező kielégítését. Végzett szakemberként önálló vállalkozásban, vagy irányító vezetőként alkalmazni tudják az itt szerzett elméleti és gyakorlati ismereteket.

Agrárökonómia

A tantárgy célja az, hogy a mezőgazdasági üzemek gazdálkodási folyamatainak szervezésével összefüggő alapvető ismereteket elsajátíttassa a hallgatókkal. Ennek megfelelően ismeretet adjon a vetésszerkezet kialakításának módjairól, az ágazati sajátosságokról és kölcsönkapcsolatokról, a főbb termelésszervezési feladatokról. A tantárgy feladata az üzemszervezési módszerek és eljárások begyakoroltatása, az alkalmazás lehetőségeinek és módjának felismerése, a kapcsolódó elméleti és gyakorlati eszköztár készség szintű elsajátíttatása.

Növénytermesztés, növényvédelem

A kurzus célja, hogy a hallgatók kellő tudással rendelkezzenek az intgrált szemléletű növénytermesztési és növényvédelmi technológiák kidolgozásához és alkalmazásához. A kurzuson leadott ismeretanyag tárgyalja a növényvédelem lehetséges módszereit és azok együttes alkalmazásának lehetőségeit és szükségességét a gazdasági növényeinket károsító szervezetek leküzdésében. Bemutatja az agrotechnika és a növényvédelem kapcsolatát. Az integrált növénytermesztési és növényvédelmi technológiák növényenként kerülnek tárgyalásra..

Mezőgazdasági növénytan és növényélettan

A tantárgy célja, hogy a hallgató megismerje a növényi sejt organellumait, azok feladatait és felépítését. Össze tudja kapcsolni az élettani folyamatokban betöltött szerepükkel. Felismerje a növényi szöveteket, a növényi szervek szövettájait, ismerje azok funkcióit. Ismerje a növény vegetatív és generatív szerveit, azok szerepét, típusait, módosulásait, növényhatározásban betöltött szerepét. Tisztában legyen a zárvatermők fejlődéstörténeti rendszerével, a kétszikű és egyszikű növények közötti különbségekkel, ismerje a legfontosabb növénycsaládok morfológiai jellemzőit, felismerje a tanult növényfajokat, tudja azok magyar és tudományos nevét és be tudja sorolni növénycsaládokba.
Cél, hogy a hallgató elsajátítsa a növények alapvető élettani folyamatainak mechanizmusait, a kettős megtermékenyüléstől kezdve a vegetatív fejlődési szakaszokon és a generatív fázison át egészen az öregedésig. Azokra az élettani folyamatokra helyezzük a hangsúlyt, amelyek a növénytermesztésben, növényvédelemben, növényi biotechnológiában elengedhetetlenek. A hallgató megismeri a termesztés során fellépő leggyakoribb stresszhatások által kiváltott alapvető reakciókat és a növények alkalmazkodásának mechanizmusait.